2010. október 17., vasárnap

Szilvás gombóc


A saját készítésű szilvás gombócnál ezidáig nem találtam jobbat. Egyszerűen elkészíthető, olcsó, viszont valóban egy kicsit időigényes, de annál nagyobb öröm mindet megenni.  Talán ez volt az első olyan tészta aminek a gyúrásában, majd a gombócok elkészítésében besegítettem gyerekkoromban.


Az én adagom kb. 30 gombócot eredményez, de mivel szinte soha nem mérem a hozzávalókat ez változhat.
Első körben megpucolok és kis darabokra vágva megfőzök 3-4 közepes krumplit, mintha krumplipürét készítenék. Amikor megfőtt, villával összetöröm. A krumplihoz adok kb. 2 evőkanál zsírt -  én a hagyományos recept szerint zsírral készítem, de lehet vajjal, margarinnal helyettesíteni. Hozzáütök két egész tojást, egy csipet sót és jól összekavarom. Aztán elkezdek lisztet adni hozzá és addig adagolom, amíg gyúrható, de puha tésztát kapok.

A szilvákat kimagozzuk -  ha kisebb szilvám van akkor egész szilvát teszek a gombócba, ha nagyon nagyok akkor egy keresztben elvágott fél szilvát.
Ezután következik a melós rész. Kicsípek a tésztából egy kb. akkora darabot amekkora gombócot szeretnék, és elkezdem az ujjaimmal szétnyújtani, nagyjából 3-4 mm-es vastagságig. Az így kapott tészta közepébe beleteszem a szilvát, ráhajtogatom a tésztát és összecsípem a széleit, majd gombóccá formálom. Arra kell törekedni, hogy nagyjából mindenhol egyforma legyen a tészta vastagsága, mert ha nem, akkor kiszakadhat vagy nem fő át. Sajnos erre nincs semmilyen titok, gyakorlat kérdése.

 A tésztát lehet lisztezni ha nagyon ragad, a gombócokat is kilisztezett felületre, vagy sütőpapírra lehet tenni. Amikor elkészült az összes gombóc, csipet sóval vizet forralunk egy viszonylag nagy lábosban. Egyszerre csak egy "réteg" gombócot teszek a fazékba, pár perc után óvatosan fakanállal fellazítom a gombócokat hogy ne ragadjanak le.
Amikor a gombócok feljönnek a forró víz tetejére, még pár percig főzöm majd kiszedegetem őket, és mehet a fazékba a következő adag. Közben vajon zsemlemorzsát pirítok, és abban megforgatom a gombócokat. Van aki morzsa nélkül szereti, régen én is úgy ettem, aztán valahogy megszerettem a morzsát. Az elkészült gombócokat fahéjas porcukorral tálalom, de cukros mákkal is finom.
A képek egy közös főzős délutánon, Áginál készültek.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése